Chip 1996 April

home *** CD-ROM | disk | FTP | other *** search

/ Chip 1996 April / CHIP 1996 aprilis (CD06).zip / CHIP_CD06.ISO / hypertxt.arj / 9501 / 9501KEZD.CD < prev next >

Wrap

Text File | 1995-10-28 | 13KB | 256 lines

@VKezdôknek@N @VA számítógép alapegységei@N Milyen feladatra milyen számítógépet válasszunk? Erre a kérdésre csak akkor tudunk válaszolni, ha tudjuk, miben különböznek az egyes összeállítások. Sokszor találkozunk a szakirodalomban különbözô tesztekkel, alkatrész-elemzésekkel, amelyek leírják egy adott számítógépegység jellemzô tulajdonságait, esetleg összehasonlítást is végeznek, majd kiemelik a legjobbnak véltet. Most megpróbáljuk ismertetni ezen egységek kombinációját, hogy könyebb legyen eldönteni, melyek azok az egységek, amelyekre a kívánt feladat elvégzéséhez szükség van. Felesleges például színes monitort venni egy egyszerû szövegszerkesztôi munkához, ugyanakkor egy nyomtató meghatározó lehet. Nemcsak a külsô egységeket (pl. nyomtató), hanem a belsô elemeket is ismertetni fogjuk funkcióik szerint. Képzeljünk el egy számológépet (kalkulátort). Van egy központi ""agy", amely figyeli, hogy milyen gombokat nyomnak be, majd a beütött gombok függvényében (melyekre emlékszik) kiír egy eredményt. A számítógépnél, ehhez hasonlóan, négy fô funkciójú csoportot különböztetünk meg. Az elsô csoport ez a bizonyos ""agy". Ebbôl a számítógép-piacon elterjedt személyi számítógépekben (PC -- Personal Computer) összesen egy van, és civil neve mikroprocesszor. A mikroprocesszorok teljes skálájának bemutatása túlmenne az újság keretein, ezért mi csak a legelterjedtebb típussal, az IBM PC processzoraival foglalkozunk. Az alapváltozat az XT jelzésû processzor, ebbôl fejlesztették tovább az AT-t, amelynek négy alaptagja van: a 286-os, 386-os, 486-os és a Pentium mikroprocesszorral mûködô. A számítógép legalapvetôbb funkciója a számítás. Még egy szövegszerkesztésnél is, ahol a képernyôn meghatározott helyen (kiszámolt helyen) kell a betûnek megjelenni, a nyomtatáshoz ki kell számítani a szóközöket a szöveg mindkét margóhoz való igazításához. Ez a számítási sebesség, amely a különbséget adja az egyes processzorok teljesítménye között. Az XT-nél gyorsabb a 286-os, a leggyorsabb a Pentium. Az egyes processzortípusok között az úgynevezett órajelben is van eltérés. Minden processzornak meg szokták adni a mûködési sebességét, így például létezik 386DX/40 (40 megaherzcel mûködik), illetve 386DX/33 (33 megaherzcel, természetesen lasabban végzi a számításokat). A DX és az SX megkülönböztetés csak a 386-osoknál és a 486-osoknál létezik, a 386SX egy árban kedvezôbb, bár lassabb változata az alapkiépítésû DX processzornak, a 486SX pedig egy segédprocesszor nélküli változata a 486-osnak (ezt a segédprocesszort koprocesszornak hívják, és a számítások elvégzésére tervezték, a számításokat ez végzi a processzor helyett -- természetesen gyorsabban). Azonos órajelnél a nagyobb típusszámú processzor a gyorsabb. A második csoport a bemeneti egység. Ennek elsô számú képviselôje a billentyûzet. Ezen gépeljük be adatainkat, mondjuk meg a számítógépnek, hogy mit csináljon. A billentyûzetnél a gombok száma a legmérvadóbb adat, 84 gombos, illetve 101 (esetleg 102) gombos kivitelezésû billenyûzetek a legelterjedtebbek. Azt már most állíthatjuk, hogy legalább 101 gombos billenyûzetet vásároljunk, a 84 gombos már kezd kimenni a divatból, és nem olcsóbb a 101 gombosnál. Az univerzális billentyûzetelrendezés lehetôvé teszi, hogy mások számítógépét is kényelmesen tudjuk kezelni, anélkül, hogy meg kéne szoknunk az új billentyûzetkiosztást. A harmadik csoport a kimeneti egység, amelyek közül a legfontosabb a monitor (képernyô). Itt láthatjuk viszont a begépelt adatokat, és ide írja ki gépünk a kívánt eredményeket. A monitorok nagyon változatosak, sokféleségük miatt egy kicsit késôbb részletezzük a típusokat. Természetesen ehhez a csoporthoz tartozik a nyomtató is, amely szintén külön fejezet tárgya. A negyedik csoport a memória. Ebbôl két fôcsoport van: azon memória, amely a gép belsejében található, és a számítógép kikapcsolásakor az adatok belôle elvesznek (a kalkulátor esetében, ha a 2+2 benyomása után kikapcsoljuk a gépet, akkor következô bekapcsoláskor már nem fog emlékezni arra, amit beírtunk neki), illetve az úgynevezett háttértárolók, amelyek egy eltávolítható, általában mágneses eszközre írják fel a tárolni kívánt adatot, és ahogy szalagkazettánkról néhány év múlva és nagyszerûen le tudjuk játszani kedvenc együttesünk dalait, az adatok itt is megmaradnak, legközelebbi bekapcsoláskor az adat újra felhasználható. Némelyik háttértároló olyan adattárolóval rendelkezik, amelyet nem lehet cserélni. @VKépernyôk@N A képernyôk közötti legfôbb különbséget a grafikai felbontás, illetve az egyszerre használható színek száma jelenti. Hatféle típusú monitort különböztetünk meg: a monochrom (MDA -- ma már sehol nem használt), a Hercules (egy jobb felbontású, szemnek kellemesebb fekete-fehér monitor), a CGA (rosszabb felbontású, de színes monitor), az EGA (nagyjából Hercules felbontású, 16 színnel rendelkezô monitor), a VGA (jobb felbontás vagy 256 szín) és az SVGA (jobb felbontás ÉS több szín) monitorokat. A VGA-knál kialakult egy monochrom -- fekete-fehér -- változat is, ez egy lényegesen olcsóbb változat a színes VGA-nál, viszont ugyanolyan kellemes felbontású, mint színes testvére. A képernyôk szoros tartozéka a videokártya. Ez az a bizonyos egység, amellyel a számítógép agyát tartalmazó egységgel, az alaplappal összekötjük a monitort. A kártya lényegében csak az SVGA (szuper VGA) monitoroknál kap szerepet, hogy mennyire szuper az SVGA. Åltalában egy SVGA kártya 256 színt biztosít, legalább VGA felbontásban (640*480 képpont), de vannak 65536 színt megengedô kártyák (HiColor kártyák), illetve 16,7 millió színt biztosítók (TrueColor kártyák). Åruk persze a színek növekedésével szintén nô. A kártyák tulajdonságait lásd összefoglaló táblázatunkban. @VMemóriák@N A memóriának (RAM-nak is mondják) két fô jellemzôje van: a mérete (elsôsorban) és a sebessége. A mérete határozza meg, hogy mennyi adatot tud egyszerre megjegyezni a számítógép, mielôtt háttértárolóhoz fordulna (a háttértároló általában nagyobb méretû, de jóval lassabb, mint a memória). Ma már a memóriát legalább kilobyte-okban (1 kilobyte = 1024 byte, ahol egy byte egy betû (karakter) tárolásához szükséges memória), de inkább megabyte-okban (1024 kilobyte vagy Kbyte) mérik. îgy például 1 megabyte (Mbyte) memória 1024*1024 betû megjegyzésére (500 gépelt oldal) alkalmas. A memória sebessége nem jelentôs, nem ez a legmeghatározóbb a gép teljesítményében. Åltalában egy számmal szokták jellemezni, 120 nanoszekundum sebességû memória már csak 286-osokban használható, a mai memóriák 70 ns (esetleg 60 ns) elérési idejûek. A különbözô sebességû memóriák között nincs is nagy árbeli különbség, de figyeljünk arra, hogy a processzorunk milyen sebességût követel (egy 486-os már legalább 70 ns-os memóriát igényel, de ha ennél kisebb elérési idôvel rendelkezik a memória, az csak jobb). @VHáttértárolók@N Most csak a két legfôbb háttértárolóról teszünk említést, a floppyról és a merevlemezrôl (winchester). A merevlemez kapacitása 40 Mbyte és 3 gigabyte (Gbyte) között változik (régebben voltak ennél kisebbek is, ma már a 40 és a 80 Mbyte-os winchesterek is kezdenek kihalni -- sôt a legtöbb cég már 120 Mbyte-sat sem gyárt). Sebességük a memóriánál legalább egy nagyságrenddel kisebb, de szükséges eszközök az adatok gyors és kényelmes -- állandó -- megôrzéséhez. A novemberi számunkban be is mutattuk a használatukhoz szükséges alapfogalmakat. A floppymeghajtók (magyar nevükön hajlékony mágneslemezek) két kategóriája terjedt el, az 1,2 Mbyte-os és az 1,44 Mbyte-os meghajtók. Åruk közel egyforma, a környezet dönti el, hogy melyik változat célszerû. Például ha egy cégnél 1,44 Mbyte-os floppymeghajtók vannak, a dolgozónak célszerû szintén 1,44 Mbyte-osat venni, hogy könnyû legyen az adatcsere. Itt ez az adatcsere mágneslemezeken történik, melyeket a meghajtóból ki lehet venni, és át lehet vinni egy másik meghajtóba (a merevlemeznél ezt nem lehet). îgy beszerezhetünk sok 1,44 Mbyte-os lemezt, ezek mindegyikén tárolhatunk adatokat, és csak azt az adatot vesszük elô, amelyikre éppen szükségünk van. Igen gyakran szokták mindkét típusú egységet beszerelni, az univerzális kompatibilitás miatt. A floppyk sebessége a merevlemezénél egy nagyságrenddel kisebb. @VNyomtatók@N A nyomtatók talán a legfontosabb külsô eszközök közé tartoznak. Háromféle típust különböztethetünk meg: a mátrixnyomtatókat, a tintasugarasokat és a lézernyomtatókat. Mindegyik kategóriában vannak színes és fekete-fehér típusok. A mátrixnyomtató a legegyszerûbb és legolcsóbb típus. Sebességüket CPS-ben (Character Per Second -- karakter másodpercenként) szokták megadni. A tintasugaras nyomtatók két-háromszor gyorsabbak a mátrixnyomtatóknál, általában szebben is nyomtatnak, de akár kétszer drágábbak is lehetnek a mátrixnyomtatóknál. Nagy elônyük továbbá, hogy gyakorlatilag hangtalanul mûködnek. A lézernyomtatók sebbeségét már nem CPS-ben, hanem PPM-ben (Page Per Minute -- oldal perncenként) adják meg. A minôségjavulás óriási, de az árnövekedés is jelentôs (a tintasugaras nyomtatók árának két-háromszorosa). @VKonfigurációk@N Megpróbáltuk a fentiekben bemutatni az egységek fôbb jellemzôit, azonban ennél lényegesen többet lehet mindezekrôl mesélni. Ezen egységek más és más kombinációja szükséges különbözô feladatokra, a @KMihez mit?@N c. keretes szövegrészben néhány alapvetô funkcióhoz ajánlunk konfigurációt, némelyikhez kettôt is (egy olcsóbbat és egy drágábbat). Mindegyik konfigurációhoz tartozik egy ház és egy billentyûzet. @KBorha Zoltán@N @VMihez mit?@N Elöljáróban csak annyit jegyeznénk meg, hogy a Hercules monitorok már elavultnak számítanak. Helyettük -- mivel gyakran már a boltokban sem tartanak ilyet -- a monokróm VGA monitort, és VGA kártyát javasoljuk. @VSzövegszerkesztés@N AT-286, 1 Mbyte RAM (levelek gépelése, ábrák, diagramok nélkül) Hercules monitor+kártya 120 Mbyte winchester, floppy mátrixnyomtató AT-386 DX, 4 Mbyte RAM (ábrák, rajzok esetén) Mono VGA + kártya 210 Mbyte winchester, floppy tintasugarass nyomtató @VAdatbázishoz, nyilvántartáshoz@N AT-386 SX, 2 Mbyte RAM Hercules monitor+kártya 210 Mbyte winchester, floppy mátrixnyomtató (esetle tintasugaras) @VMûszaki, mûvészi rajzokhoz@N AT-486 DX, 4 Mbyte RAM SVGA monitor+kártya 210 Mbyte winchester, két floppy lézernyomtató (esetleg színes tintasugaras) egér @VJáték@N AT-386 DX, 4 Mbyte RAM SVGA monitor+kártya 120 Mbyte wichester, floppy egér AT-486 DX, 8 Mbyte RAM SVGA monitor+kártya 210 Mbyte wichester, két floppy hangkártya (késôbb ismertetjük), egér, joystick @VVideokártyák@N Kártya Grafikai felbontás Színek száma* Monochrom 320*200 2 Hercules 720*648 2 CGA 320*200 4 (16) EGA 640*350 16 (16) VGA 640*480 16-256 (16)** SVGA változó*** változó (16) *A zárójelben lévô számok a szöveges üzemmódban elérhetô szinek száma. **A VGA monitor 256 színt csak 320*200-as felbontásban tud megjeleníteni. ***A legelterjedtebb az 1024*768-as felbontás, 256 színben.